Mi a baj az állatvèdőkkel?

“Az Állatvédelmi törvényben meghatározott tartási idő letelte után a befogott állatok kiírtásához Egyek és Tiszabő települések jegyzői hozzájárulnak”

 

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szakemberei az ország számos szegregált településén, településrészén, az ott működtetett vagy adaptált Jelenlét programja által nem csak a célcsoportjának tekintett lakosság, de a mindazok megvalósítását támogató szakemberek és nem hivatásos segítők mindennapjainak is a részeseivé válnak.

 

Így a személyes és szakmaközi tapasztalataink alapján, segítő tevékenységünk által a látókörünkbe kerülnek olyan, a települések állapotára, élhetőségének minőségére hatással lévő komplex problémák is, mint a kóbor kutyák jelenlétéből fakadó problémák.

 

Az elmúlt években tereptapasztalatai alapján egyre több problémát okoz a közterületen szabadon engedett kutyák jelenléte, és a házi ebek szabálytalan tartása, a leggyakrabban a kerítés hiányából fakadó mozgása. 

A jelenlegi szabályozások alapján a szabálysértési és az állatvédelmi törvény, helyi önkormányzati rendeletek és akár a társasházak házirendje is előírhatja a kötelező jogi normákat, rendelkezéseket a 

felelős, közösségi kutyatartás szabályaira vonatkozóan. A kutyáért mindig a gazdája vagy az a személy felel, aki a kutyát vezeti, illetve felügyeli. A törvény szerint olyan ebet, amely már egyszer saját hibájából megharapott vagy megsebesített valakit csak nagykorú személy vezethet, közterületen pedig 

a veszélyes kutyát szájkosárral fel kell szerelni. Ezen többszintű szabályozások ellenére, személyes tapasztalataink alapján elmondható, hogy a szegregált települések életét alapjaiban meghatározó probléma a kutyák kóborlása, elszaporodása, falkákban járása, és ez nem csak a legkisebbekre, de a felnőtt lakosságra és a közszolgáltatásokat biztosító szakemberekre nézve is mindennapos veszély forrását jelentik.

A falkában járó, gazdátlan, beoltatlan kutyák mellett nagyon sok esetben a kerítés nélküli házaknál, gondozott és rendszeresen etetett kutyák kijárása is gond. Sok település közintézményeinek a látogatóira is hatással van a probléma, az iskolák, óvodák udvarára is bejárnak az állatok. A kutyákról emberre sokféle betegség, fertőzés terjedhet át, amelynek veszélye megfelelő tartási körülményekkel és immunizálással, féreghajtással minimálisra csökkenthető lenne. A jogszabály értelmében minden 

három hónapos kort betöltött kutyát egy hónapon belül veszettség elleni védőoltásban kellene részesíteni, majd az oltást hat hónap elteltével (azaz 9-10 hónapos koráig) meg kellene ismételni. Ezen felül egyéb oltások beadására is van lehetőség, de körülbelül az állat egy éves koráig – a megfelelő 

védettség kialakítása érdekében – minden oltást legalább egy alkalommal meg kell ismételni. Tapasztalataink szerint erre és a kutyák féregtelenítésére nem kerül sor.

 

Ugyancsak nagy probléma, 

hogy a szabadon engedett és a háznál tartott állatok esetében sincs azok ivartalanítása megoldva, így azok túlszaporodása jellemző.

A 6 megye, 16 járásának, 43 településére kiterjedt információink alapján 4 fő csoportba sorolhatóak a települések, a szerint, hogy a kutyák megjelenése mekkora mértékű gondot jelent a település életében.

 

A legsúlyosabb helyzetű települések közül kettő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri járásban található. A 6 200 lélekszámú Nagyecseden, és a 2300 lélekszámú Nagydoboson a szabadon 

járó kutyák megnehezítik a lakók mindennapjait. Sok esetben az ide érkezőket, például a postást sem engedik be a faluba.

Felmerülő problémák: A kutyák nem megfelelő tartásából fakadóan nagyon sok probléma fakad. Vannak települések, ahol rendszeresek a kutyatámadások, amelyek nem csak a lakóközösséget érintik, de a velük foglalkozó 

szakembereket is. Szinte minden települést érint az, hogy a gyerekek csoportosan járnak iskolába vagy mozdulnak ki otthonról. A Baktalórántházai járásban, Ópályi településen kutyariasztóval járnak ki a szociális munkások terepre, de a rendszeres veszélyeztetettség pszichésen is akadályozza őket a

feladatuk megfelelő minőségű ellátásában.

 

Az állatok által ejtett, látszólag felszínes karcolások is elfertőződhetnek, és nem csak az a gond, hogy a szegregált települések földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan az orvosi ellátás nehezen érhető el, de az is, hogy a sérüléseknek fizikailag és lelkileg is meg kell gyógyulnia. Támadás esetén nehezen 

azonosítható be a kutya tulajdonosa, így az állat bejegyzése sem lehetséges. A kutyák szervezett befogásnál sokszor az a tapasztalatunk a lakók elbújtatják, etetni kezdik az állatokat. Nagyon sok településen a kutyák ugyan háznál élnek, viszont a kerítések hiányából fakadóan szabadon járnak. A kerítések hiányát nehéz pótolni és ennek anyagi oka is van. A fa alapanyagból történő 

pótlásra nem lehet gondolni, mert a téli időszakban a lakók jellemzően eltüzelik azokat.

A háznál tartott kutyák szabályos tartása (megkötése) és kennelben tartása nem jellemző. A nemtörődömség jellemzi a kutyák védőoltással való ellátottságát is, annak ellenére, hogy a jegyzők felszólítanak oltásra, és tájékoztató anyag is készül a legtöbb helyen arra vonatkozóan mik a felelős 

kutyatartás szabályai. Az állatorvosok sok helyen kezdeményeznek is oltási vagy ivartalanítási napokat, de annak lehetőségével a kutyatulajdonosok nem élnek. A Baranya megyei Kisvaszarban a polgármesteri hivatallal közösen szerveztek már ivartalanítást is, annak lehetőségével sem éltek, hatása nem volt hosszú távon eredményes.

 

Megoldási lehetőségek keresése

A települések életében megjelenő probléma tekintetében a válaszok alapján kirajzolódik, hogy szinte mindenhol megpróbáltak helyi szinten, közös összefogással reagálni arra. Az esetek döntő többségében az összefogásban a jegyző, a polgármester és az állatorvos is komoly szerepet játszott, viszont a probléma megoldására tartós megoldást sehol nem hozott.

 

A Mátészalkai járás több településén a polgármesterek aktív közbenjárásának köszönhetően kezdeményezték a kóbor állatok begyűjtését, így Hodászon és Mérken. Ezen költsége befogott állatonként 20-30 ezer Forintos nagyságrendet tesz ki, és hosszú távon a probléma újratermelődik.

A járások jelentős részében helyben nincs menhely, de ennek kiküszöbölésére is van jó gyakorlat, a Mátészalkai járásban, Kántorjánosiban még ideiglenes befogadó helyet is létrehozott az önkormányzat 

annak érdekében, hogy a helyzet javuljon. A Kisteleki járásba a szomszédos járás székhelyéről, Hódmezővásárhelyről jár át a gyepmester, tehát a szakemberhiányt területi átjárással is meg lehet oldani.

 

Tiszabő helyzete

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunhegyesi járásban található 2300 fős Tiszabőn felmérést és tervet dolgoztak ki a faluban szabadon járó kutyák okozta vészhelyzet elhárítására. A saját felmérésük alapján az eddig befogott kutyák száma: 142 darab volt, a szabadon, falkákban mászkáló kutyák 

száma: kb. 350 darab, ezen felül a házaknál tartott kutyák száma: kb. 120 darab. Így közel 500 kutya van a község területén. A házaknál található kutyák közül is mindössze 20 áll állatorvosi felügyelet alatt, így az oltatlan kutyák száma 450 körüli. Az állatok befogása 20.000 Ft/db, ivartalanítása, chipelése és oltása kb. 20.000Ft/db lenne. Így a befogásra minimum 7 millió, a háznál lévő kutyák oltására további 2 millió forint fedezetre lenne szükség. De ezzel a település jövőjére tekintettel a probléma tartósan orvosolva lenne. Hiszen csupán a saját tulajdonú kutyák ivartalanítása és/vagy a falkákban járó kutyák elszállítása nem oldaná meg átmenetileg az állatok okozta veszély elhárítását. 

 

A kutyák által okozott probléma komplex megoldására pályázati lehetőség nincs. Lakhatási pályázat keretében az áprilisi időszakban 20 nagytestű, kimondottan veszélyes állatot befognak és elszállítanak 

a faluból, de ez a helyzetet nem oldja, meg, még azzal se, hogy ezt havonta tervezik megtenni.

 

Azon települések ahol a szabadon engedett kutyák problémákat okoznak:

 

Megye Járás Település neve

Baranya Hegyháti járás Baranyajenő-Rózsavölgy, Kisvaszar

Baranya Sellyei járás

Kisszentmárton Mailátpuszta 

szeggregátum

Borsod-Abaúj-Zemplén Edelényi járás Edelény 

Borsod-Abaúj-Zemplén

Cigándi járás Tiszakarád, Lácacséke, Ricse, Tiszacsermely

Borsod-Abaúj-Zemplén

Gönci járás Gönc, Vizsoly, Vilmány, Hidasnémeti

Borsod-Abaúj-Zemplén

Mezőcsáti járás Mezőcsát

Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi járás

Ózd – Szegregátumok (Hétes-telep, 

Sajóvárkony, Kiserdőalja, Somsály, Újtelep, 

Szőlőkalja, center, Bánszállás), Farkaslyuk, 

Arló, Domaháza

Csongrád Kisteleki járás Baks

Jász-Nagykun-Szolnok Kunhegyes Tiszabő

Somogy Barcsi Járás Somogyaracs, Istvándi, Barcs Romatelep

Somogy Kaposvári járás Kaposvár – Nádasdi utcai szegregátum

Somogy Nagyatádi járás Ötvösköny

Szabolcs-Szatmár-Bereg Csengeri járás Csenger

Szabolcs-Szatmár-Bereg Baktalórántházai járás

Ramocsaháza, Ófehértó-Liget tanya, Magy, 

Baktalórántháza szegregátum, Ópályi

Szabolcs-Szatmár-Bereg Mátészalkai járás

Nyírparasznya, Nagyecsed, Nagydobos, 

Mérk, Mátészalka, Ököritófülpös, 

Kántorjánosi, Hodász, Fábiánháza

Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyírbátori járás Nyírpilis, Nyírmihálydi, Nyírbátor, Piricse

 

A településen fertőzésveszélyt jelent a magas rágcsálópopuláció és a sok kóbor kutya.

Választható tevékenységként a félév során egy alkalommal rágcsálóirtás megrendelését, egy alkalommal pedig kóbor kutyák befogatását vállaljuk szakemberekkel.

https://maltai.hu/efop-2_4_3-18-2018-00020

 

Ezzel kapcsolódóan: 

Egy Nyertes EUs Pályázat története Gyepmesteri Telep Támogatására, ahol saját bevallásuk alapján évi 1500 kutyát altatnak el, és nincsen átláthatósági vizsgálat, illetve akkor olvasd el, ha valamit is konyítani szeretnél az állatvédelemhez:

 

1. A települès neve: Egyek

 

2. Egyek Nagyközség Hajdú-Bihar megye legnyugatibb településeként határos Jász-Nagykun-Szolnok megyével

valamint Heves és Borsod-Abaúj Zemplén megyével. Térségi szerepét erősíti a 3 szomszédos megyéhez való kapcsolódása. Egyek központi belterületén túl közigazgatásilag hozzá tartozik Félhalom, Telekháza mint egyéb belterület és Ohat mint külterületileg lakott hely. Telekháza 5 km-re, Félhalom 3,5 km-re, Ohat pedig 10 km

távolságra helyezkedik el a központi belterülettől s a feladatokat mindezen tertületeken el kell látni. 

 

Egyek népessége hosszú évek óta csökkenő tendenciát mutat, a népesség száma 2017. december 31-6n 5389 fő volt, a 65 év fölöttiek aránya 17.43 %, a 14 év alattiaké 17,67 %.

 

Egyeken és annak 50 km-es körzetében alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkaerőt nagy Iétszámban

foglalkoztatni tudó munkáltató nincs. 

A település legnagyobb munkáltatója (a közfoglalkoztatási programok

révén) az Önkormányzat. 

Településeinken évek óta magas a munkanélküliek száma. 2011. évben volt a legmagasabb, ekkor közel 700 fő álláskereső élt településeinken. Az elmúlt években megvalósuló nagyarányú

közfoglalkoztatasi programokkal sikerült az álláskeresők számát lecsökkenteni.

 

Az Önkormányzat egy főre jutó adófizetési képessége 6679 Ft.

 

A településen élő romák számára és arányára vonatkozóan pontos adatokkal nem rendelkezünk, becsléseink

szerint a romák településen belüli aránya 15-20%.

 

Az Egyeki Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2010 decemberében alakult, majd 2014-es választások után ujból megalakították. Megalakulása óta számos esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő tevékenységet végzett.

 

A kisebbségi Önkormányzat a települési Önkormányzattal együttműködve végzi feladatait. Együttműködésünk

kereteit együttműködési megállapodásban rögzítettük. A roma nemzetiségi Önkormányzat képviselői részt vesznek a nagyobb Önkormányzati rendezvényeken, tagjai a szociális kerekasztalnak, a HEP fórumnak. Ezen túl együttműködési megállapodást kötöttünk a Szent János Katolikus Óvoda, Egységes Óvoda- Bélcséde, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolával, a Rendőrséggel, és a Megyei Nemzetiségi Önkormányzattal.

 

3. A jó gyakorlat pályázati kiírás az alábbi területekre vonatkozik:

 

Közös többszörös, a településen élő romák és nem romák példaértékű közösségi programjai és tevékenységei. Helyi polgárőrség és az Önkormányzat együttműködése

 

4. A jó gyakorlat elnevezése

 

Esélyt az allatoknak program – gyepmesteri telep létesítése

 

5. Egyek Nagyközség lakossága és Önkormányzata éveken át növekvő teherként élte meg a kóbor kutyák elszaporodását. A kóbor kutyák miatti embertelen helyzetek felhalmozódása súlyos társadalmi feszültségét generált a roma és nem roma lakosság körében. A megoldas érdekében társadalmi szinten és a pályáztatási

rendszerben is fontos lépéseket kellett tennünk. Egymásra épülő pályázatokkal az

Önkormányzatunknak sikerült kiépítenie egy olyan optimális rendszert, mely Egyek település lakosain túl jelenleg

22, az Önkormányzatunkkal szerződésben álló település lakosainak kóbor eb problémait is megoldja. Először a Hortobágyi LEADER Közhasznú Egyesület közreműködèsèvel az Európai Unió Mezőgazdasági és

Vidékfejlesztési Alapnoz -EMVA- nyújtottunk be pályázatot, melynek keretéből 11 fő ebrendész került kiképzésre. Erre épült a LEADER térségek közötti együttműködés keretében elnyert támogatás, amiből korszerű

gyepmesteri telepet hoztunk létre két ütemben. A projekt az EU és a Magyar Allam társfinanszírozásával valósult meg 2015 májusában. Az ebrendészeket a helyi sajátosságokra épülő 2016.évi kistérségi startmunka mintaprogram keretében foglalkoztattuk közfoglalkoztatottként. A közfoglalkoztatás keretében valósult meg a

telep tervezése és a kennel sor megépítése, mely utóbbi révén a telep férőhelye 16-ról 61-re bővült. Önkormányzatunk 2015-ben bevezette az 1000 Ft/ebenként fizetendő ebrendészeti hozzájárulást, mely a

szolgáltatásainkat igénybe vevő települések által befizetett díjakkal együtt 2018. évben a gyepmesteri telep működési költségeit már fedezik. A dolgozók továbbra is a közmunkaprogram keretén belül foglalkoztatottak. A telep működése példaértékű, EU pályázati forrásból megvalósítva.

 

6. Képzési programok támogatása Hortobágyi Leader HACS iratazonositoja: 1526675086

 

7. A projekt végrehajtásával megbízott személy adatai:

Dr. Miluczky Attila polgármester

Cim: 4069 Egyek, F6 u.3. sz.

Telefon: 70/338-3985

E-mail: polgarmester@egyek.hu

Tanúsítják, hogy a pályázatban foglalt adatok megfelelnek a valóságnak.

 

INFORMÁCIÓK A JÓ GYAKORLATRÓL

 

8. A település legfőbb problémái

Nyolc évvel ezelőtt találkozott először a Képviselő testület azzal a problémaval, hogy a településen rengeteg kóbor kutya van. 2010-ben a Balmazújvárosi kistérség munkavállalói járták ki a kutyákat befogni, amiért az Önkormányzat nem kevés pénzt fizetett. A lakosság körében nyugtalanságot váltott ki a befogott, de mégis

koborló kutyák látványa és híre, melyet akkor bizonyítani nem tudtunk. Később a feladatot egy Tatárszentgyörgyi vállalkozóval végeztettük el, évi kb. 1 millió forintért, mivel a közelben nem találtunk e feladat elvégzésére alkalmas intézményi dolgozót. A feladatot megoldatlannak és drágának érezte a

közösség. Erre még rátetézett az a helyzet, amikor a csapatba verődött kóbor kutyák kerékpárost, kisiskolást sodortak veszélyhelyzetbe. A felelőtlen állattartók keresése szította a település lakosainak

hangulatát, mindenki a felelősöket kereste és felröppent a cigánykutyák téma, mely roma és nem roma lakosok közotti feszültséghez, Önkormányzati szinten megoldandó társadalmi problémához vezetett 2014.októberèben.

 

9. A probléma leírása, amelyre a gyakorlat megoldást nyújt.

 

A felelőtlen ebtartás okozta utcai veszélyhelyzetek és a lakosság körében kialakult konfliktusok miatt szükségessé vált a kóbor kutyák befogása, a befogott állatok ellátása, lehetőség szerint gazdásítása. A

feladat elvégzéséhez először is szakembereket képeztünk ki, mivel a környező településeken sem találtunk olyan személyt, aki ezt a feladatot el tudta volna látni. A potenciális ebrendészek felkutatásában a

kisebbségi Önkormányzat tagjai jelentős szerepet vállaltak. Ezzel párhuzamosan összeállítottunk egy projektet Tiszacsege Város és Tiszadorogma Község Önkormányzataival valamint a Hortobágyi LEADER Közhasznú Egyesülettel együttműködést saját gyepmesteri telep megépítésére. Úgy gondoltuk, hogy ez a

probléma más településeket is érint, és mint ahogy mi sem, ők sem találtak szakembert és megnyugtató megoldást 50 km-es körzetében. Együttműködést kezdeményeztünk a cél érdekében konzorcium vezetőjeként. Igyekeztünk úgy megtervezni a megoldast, hogy minimalis önerővel a legtöbb pályázati

forrást igénybe tudjuk venni. A megvalósítás érdekében pedig felvettük a kapcsolatot a lakossággal, civil szervezetekkel és elkezdtük felmérni az ebtartás valós helyzetét és lehetséges módjait Egyeken.

 

10. A jó gyakorlat bevezetésének céljai

 

A gyepmesteri telep létrehozásával, és a működtetéséhez szükséges szakemberek kiképzésével a kóbor

ebek miatt kialakult társadalmi feszütséget szerettük volna ember és állatbarát módon megoldani. Szerettük volna, ha a felelősek keresése helyett a felelősségteljes ebtartás kerül a figyelem központjába. A célcsoport az együttműködő társ Önkormányzatok ebtartó lakossága volt. Úgy vélték, ha a kóbor ebek

miatti veszélyhelyzetet sikerül felszámolnunk, a társadalmi probléma is megoldódik.

 

11. A jó gyakorlat kezdeményezése és előkészítése

 

A probléma megoldását a lakossági bejelentések indították el. Polgármester és képviselők egyaránt fontosnak tartották a kialakult helyzet megoldását. A tervezés Önkormányzati szinten valósult meg a

lakosság, az ERNŐ és polgárőrség tagjainak, a lakosság aktív bevonásával. Magát a több lépésben megvalósuló folyamatot a polgármester tervezte, kezdeményezte. A megvalósításban az ügyben érintett

Önkormányzati dolgozók, civil szervezetek és lakosság vettek részt. A probléma társadalmi szintűvé válása 2010-ben jelentkezett. A polgármesteri folyamatosan kereste a

lehetőségeket és számbavette a lehetséges megoldásokat, így került az ügy a képviselő testület elé és így indult el a megvalósítás folyamata is. A gyakorlat során: tervezési, pályázatírási, szervezési, felmérési,

ellenőrzési, értèkelési, kommunikaciós tevékenységek merültek fel. Az építés esetében Egyek Nagyközség volt a konzorcium vezetője. A probléma felmerülésétől a megoldásig 5 év telt el. A

tevékenység Egyek településen valósult meg. A végrehajtásban Tiszadorogma Község és Tiszacsege Város Önkormányzatai valamint a Hortobágyi Leader Közhasznú Egyesület vett részt. A partnerek eszközbeszerzési tevékenységek elvégzését vállalták a projekt keretén belül. 2018-ban már 22

Önkormányzattal állunk szerződésben.

 

A végrehajtás, indulás és működtetés során nagy segítségünkre volt az Egyeki Roma Nemzetiségű Önkormányzat (ERNO) és a Polgárőrség. Mindkét szervezet segített a potenciális ebrendészek felkutatásában, akik között roma nemzetiségű is van, segítenek az ebösszeírásnál, a problémák, célok feltérképezésénél és a megoldás keresésében. A jelzőrendszer a roma lakosság részéről is jól működik.

 

A gyakorlat kialakítását az Önkormányzat menedzselte. 2013 nyarán kiképzésre kerültek az ebrendészek Leader EMVA pályázat keretében. 2013 novemberében pályázatot

nyújtottunk be Esélyt az állatoknak gyepmesteri telep létesítése címmel a térségi együttműködés keretében Tiszacsege és Tiszadorogma településekkel közösen. Majd egy évvel később 2014. októberében érkezett meg a támogatási okirat. Decemberben azonnal megindítottuk a közbeszerzési

eljárást és kiviteli szerződést is megkötöttük. 2015. májusára megépült a gyepmesteri telep 2 ütemben. Ugyan ebben az évben bevezetik az ebrendészeti hozzájárulást. 2015-16.-ban a működtetés kérdèsèt a kistérségi

startmunka mintaprogram keretén belül közfoglalkoztatás keretében oldottuk meg (tervezés, kennelsor bővítése). Az idő szükségessége jelentette a legnagyobb problémat. Ezt úgy oldottuk meg, hogy a hideg

időjárási viszonyok mellett is megkezdtük a beruházást. A villamosenergia-halózat bővítéséhez nem volt elegendő 1 év. Az építéshez, üzembe helyezéshez és

kezdeti működéshez hónapokon keresztül generátort használtunk. Ha az E-ON-ra vártunk volna, vissza kellett volna fizetni a pályázati forrást. A bevezetés kezdetén problémaként érzékeltük, hogy némely szerződő Önkormányzat csak papíron

kívánja igénybe venni szolgáltatásainkat, vélhetően a Kormanyhivatal felszólításának a hatására, ezért velük felmondtuk a szerződést, illetve maguktól felmondtak miután bevezettük a rendelkezésre állási díj

megfizetésének kötelezettségét, melyet kvázi levásárolhatnak, ha igénybe veszik a szolgáltatást.

 

A mára 22 Önkormányzattal bővült partneri hálózattal együttműködve megállapítható, hogy bevált az elképzelés, amit a számok és a hálás visszajelzések is igazolnak.

 

12. Mivel az egymásra épülő pályázatok között szinte minden esetben követelmény is volt a nyilvános kommunikáció, a projektnél újságcikk, videó felvétel, internetes megjelenés, ünnepélyes átadás, tévéfelvétel is készült. A helyi lakosok az előkészítő munkában, a kóbor ebek felmérèsében és a

napi szintű kommunikációban vettek részt. A jelzőrendszer jól működik.

 

13. A jó gyakorlat eredményei

 

A gyepmesteri telep megépítésével és a szakmailag hozzáértő ebrendészek kiképzésével az Önkormányzat új közszolgáltatásként be tudta vezetni az ebrendészetet, melyet azóta is a szolgáltatási

színvonal emelését célul kitűzve példaértékűen üzemeltet. A lakossági panaszok megszűntek, a jelzőrendszer a kóbor ebek befogásához jól működik, a nyilvánosság a minél több eb gazdásításához elérhetővé vált. Évente 1 millió forint, melyet korábban egy vállalkozónak fizetett ki az Önkormanyzat, helyben marad. A

bevezetett ebrendészeti hozzájárulásból kb. 1,6 millió Ft/év új helyi munkahelyeket tudunk finanszírozni. A gyepmesteri telep 20 fő közfoglalkoztatottnak tud értelmes munkakört biztosítani. Megváltozott a lakosság

gondolkodása is, köszönhetően az Önkormanyzat által képviselt hozzáállásának mely szerint a felelőtlen állattartói magatartást ellenőrzésekkel ki kell szűrni, és törvényes eszközökkel vissza kell szorítani. A

gyepmesteri telepen folyamatosan növekszik a kóbor kutyák újragazdásítása. Az évekkel korábban visszataszítóként ható cigánykutyák témája nem torzítja a helyi közélet hangvételét, helyette az újragazdásítás és a felelősségteljes kutyatartás fogalmak tartalmi hátterével ismerkednek.

 

14. Az eredményekről minden évben éves beszámoló készül a gyepmesteri telep vezetője által, melyet a képviselőtestület hagy jóvá. A telepen a törvény által előírt dokumentumokat vezetik. A gazdásítás

eredményeit a facebookon is nyomon követhetik az érdeklődök. Az Önkormányzat szintén vezet nyilvántartást az ebrendészet hozzájárulásával és az együttműködő partnerek szerződéseivel kapcsolatban.

 

15. A helyi lakosok jól ismerik a gyepmesteri telep működését. Iskolánk és Óvodánk gyermekei többször is kilátogattak a telepre csoportos foglalkozás keretében. A lakosság is figyelemmel kíséri a működést és

segít partnerként, mint örökbefogadó, vagy gazdásítást segítő szerepben is együttműködnek. A gyakorlatot népszerűsítettük. Több Önkormányzat is érdeklődött a minta értékeinek számon tartott

gyepmesteri telepünkről. Ibrányból delegációt is fogadtunk a telepen és a komplex gyakorlatot bemutattuk. A telep híre Önkormányzatról Önkormányzatig szállt, talán ennek is köszönhető, hogy a szolgáltatás

igénybevételére jelenleg már 22 Önkormányzattal állunk szerződésben.

 

16. A lakossági panaszok megszűntek. Az Önkormányzat korábban vállalkozónak kifizettet 1 millió forintja megmaradt helyben. A lakosság tudatosabban és emberbarátibb módon kezeli az ebtartást. Új munkahely

is létesült. A megvalósításig az összes forrásigény az alábbi elemekből tevődik össze:

 

1. Ebrendészeti képzés: 3 000 000 Ft

2. Gyepmesteri telep megépítése: 49 580 923 Ft

3. Startmunka —kennel bővítés: 15 568 362 Ft

 

A program előkészítése, a projekt megvalósítása és menedzselése Önkormányzati dolgozók révén valósult

meg. Plusz költséget nem okozott. Megtakarításként az a kb. 1 millió forint jelentkezett, amit korábban ezért a szolgáltatásért mi fizettünk ki egy vállalkozónak.

 

17. A jó gyakorlat fenntarthatósága

 

A gyepmesteri telepet sikeresen működtetjük. Az évente befolyó ebrendészeti hozzájárulás és a szerződéses partnerek által fizetett szolgáltatási díjakból befolyó összeg a működési költségeket fedezik. A jövőben a bevétel növekedésère szamítunk, melyből munkahelyteremtés a cél.

 

18. Támogatás más Önkormányzatoknak a jó gyakorlat átvételére

 

Nagyon szívesen állunk az érdeklődő Önkormányzatok rendelkezésére egy időpont egyeztetést követően. Bemutatjuk a telepet, annak működését. Tájékoztatást adunk az elnyert pályázati források kiaknázásának

feltételeiről, a megvalósítás menetrendjèről. Előzetes igényfelmérést követően nyílt napot is tudunk szervezni. Önkormányzati delegációt egyenként és csoportosan is tudunk fogadni.

 

19. Tanulságok

 

A gyakorlatot jól hajtottuk végre. Maximálisan felhasználtuk az Európai Unió és a Magyar Állam adta pályázati lehetőségeket. Az egyes pályázati források feltételeinek a teljesítése pl. az épitkezésnél komoly kihívást jelentett számunkra. A projekt előkészítése és megvalósítása nagy odafigyelést és hozzaértést kívánt, kiváltképpen a hataridők pontos betartására és a folyamatos adminisztrációs feladatok elvégzésére. A rugalmas és kreatív hozzáállás, a nyílt kommunikáció, a váratlanul felmerülő problémák megoldásához nélkülezhetetlen volt a megvalósításban résztvevők között.

 

Bármely felmerülő kérdésével forduljon bizalommal a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének titkárságához (www.toosz.hu)

Hozzászólok